Julcsi új szobája

És jöjjön a friss Julcsi-szoba is, ami szintén tegnap készült el teljesen. Azt hiszem, ez most mindenkinek a kedvenc helye a házban. Nem szerettem volna túl tünci-münci szobát neki, de aztán lehet, hogy mégiscsak az lett. Sebaj, imádjuk! Jöjjenek a képek. 

Az ajtóból fotózva. 

Ilyen volt, amikor már annyira kipakoltam, hogy csak az ágya maradt bent. Lakkos lambéria...

A boltív, ami be lett falazva. A függöny mögött van a mi hálószobánk. 

Ilyen volt.

Jelenleg a pipere "asztalkája". 

Címkék a fiókokon, amiben gyűjtöm a nagyobb méretű ruhákat. Így nem járok úgy, hogy kinövi, mire a kezembe akad. 

Az első szülinapjára kapta ezt a tányért, bögrével együtt. A kedvenc porcelán festőm készítette neki. 

Mesélős, esti etetős fotel. 

Játékos részleg. A magas polcot és a fali polcot most csináltattuk, én festettem és tapétáztam a maradék tapétával. 

Eredetileg sokkal kisebb virágos tapétát szerettem volna, de olyat sehol nem találtam rózsaszínűben, így maradt ez. Nekem nagyon megtetszett, internetről rendeltem. 

Ennek a szobának a lambériáját nem vállaltam be egyedül, így a férjemmel együtt festettük három napon át. 

Az ágya kicsit kakukktojás, mert cseresznye színű. Dani ágya volt még, amikor panelban laktunk, ott cseresznye bútorai voltak. Ezt a nyáron tervezzük lecserélni nagylányos ágyra, ami majd fehér lesz. Egyelőre nagyon szereti. 

A beépített szekrények maradtak. Az egyik már akkor megvolt, amikor beköltöztünk, a másikat mi csináltattuk, amikor Julcsi született. 

Innen pont be tudunk lesni Dani szobájába. 

A padlószőnyeg is új, apukám szabta be, én nem mertem bevállalni. Na, azt látni kellett volna, hogy hozták fel az emeletre a 4méter hosszú gurigát. 

Jó éjszakák, kicsi lányka! 

Elkészült a hálószoba

Eddig is volt hálószobánk és eddig is zöld volt. Csak egy bibi volt, amit nagyon nem szerettünk, hogy Julcsi szobáján keresztül lehetett megközelíteni, egy boltív volt a két szoba között, amit mi függönnyel próbáltunk lezárni. Amikor megvettük a házat, tudtuk, hogy valamikor ezt vissza fogjuk csinálni, vagyis befalaztatjuk a két szoba közötti boltívet és a mi hálószobánkra is külön bejáratot csináltatunk. Na, ez a kis munka folyt az elmúlt 10 napban nálunk. Nem túl nagy munka, de pont elég ahhoz, hogy úszott a porban és koszban az egész ház, a rendetlenségről meg nem is beszélek. 

De szombaton kivonultak a festők és kőművesek végleg, így nekiestünk a pakolásnak és nagytakarításnak. A nyelvünk kilóg, de az emelet elkészült, rend van és tisztaság. Borzasztó sokat dolgoztunk, majd mutatom Julcsi szobáját is. De jöjjenek a hálószobánkról a képek. Maradt zöld-fehér, mert szeretjük. 

A házban az emelet szinte teljesen lambériás. Az előző tulajnak volt valami lambéria-mániája... Mi pedig nem szeretjük, mert elmegy egy nyaralóba vagy hétvégi házba, de a lakásunkban nem tudtuk elképzelni a barna, lakkos lambériát. Mert ez az volt. Amikor megvettük a házat, nagyon sokat tanakodtunk, hogy lefessük-e vagy sem, szakembereket kérdeztünk, tanácstalanok voltunk. De én erőszakos voltam, hogy ugyan mitől félnénk, menni fog ez. Nos, 3x 9 órán keresztül festettem. És azon kívül. hogy akkoriban ecsettel álmodtam, nem bántam meg. Mindenképpen jobb így fehéren. Túl nagy és drága munka lett volna leszedetni és más megoldást találni helyette. 

Ezt a szekrénykét már mutattam, a nagypapámnál várt arra, hogy egyszer a tűzre kerüljön. Lefestettem. 

Az ágyunk és körülötte a kacatok. :)

Véka, ahogy felénk mondják. Óriási nagy, ebben tároljuk az ágytakarót vagy ha normálisabban ágyazok, akkor az ágyneműt. 

Az olvasós részleg a nemrégiben kárpitozott fotellel és az első kötött párnámmal. 

A boltív helyén pedig lett egy hatalmas üres falunk, amire pár hete hímeztem ezt a három képet. Mi vagyunk. Olcsó, Pepcoban vásárolt képkeretben. 

Most pedig alig látok a fáradtságtól, így megyek és kipróbálom az új-régi hálószobánkat, ahol biztosan eleinte furcsa lesz, hogy nem hallom Julcsi minden pisszenését. 

Szekrényke

Ezt a kis éjjeliszekrényt a kidobástól mentettük meg. Régi, sötétbarna, lakkozott. Tudtam, hogy így nem maradhat. 

Ilyen volt.

 Ilyen lett. Még soha nem használtam az OBI-s festéket és hengerrel sem festettem bútort, így ideje volt kipróbálni mindkettőt. A festékkel tökéletesen elégedett vagyok, nem büdös és nagyon hamar szárad. A hengerrel festést meg még meg kell tanulnom, mert eddig csak falon alkalmaztam. :) Nem lett tökéletes, kicsit foltos, de bőven jobb, mint volt. Legközelebb bútorlapos szekrényen tervezem kipróbálni. 

Egyelőre a nappali hátuljában kapott helyet és a lenti varrós dolgaim kerültek bele. 

A tetején levő dobozka is eredetileg barna. Azt is most festettem le. Szintén varrós kellékeket tartalmaz. 

Felújítunk

Mondhatnám inkább, hogy teljesen újraépítünk. A teraszról van szó. Erről ni!

Ez egy szép nagy terasz, csak éppen harmada felett van tető, ami halottnak a csók, mert kánikulában és esőben is használhatatlan. És BELTÉRI járólap van rajta, ami miatt szintén használhatatlan, töredezett, megrepedt, csúszik, stb. 

Eredetileg új járólapot szerettünk volna rá, de a kőműves szerint az egész terasz úgy rossz, ahogy van, ha csak új járólap kerül rá, akkor az ugyanúgy össze fog törni, meg fog repedni, mint a régi, mert rossz az alapja a terasznak. Ha feltörjük az egészet, akkor meg irdatlanul sok pénzünk rá fog menni, mer rengeteg beton kéne bele. Így jött az ötlet, amivel már megbarátkoztam, hogy térkő megy majd rá.

Kibéreltünk egy jó nagy beton törő gépezetet, amivel a férjem kalapálta 2,5 napig és nem haladt semmit, mert mint kiderült, volt régebben egy kisebb terasz, amire ráhúztak egy nagyobbat, de előtte bevasazták, szóval katasztrófa. Jött apósom az ő ismeretségeivel és kedden beállított az udvarunkba egy hatalmas JCB munkagép /kanállal az elején, hátulján törővel/ és fél óra alatt feltörte az egészet. Félelmetes volt! Kár, hogy Dani oviban volt, odáig lett volna a gyönyörtől. 

Most van ez az állapot, szorgalmasan szedegetjük le róla a törmeléket és nem haladunk szinte semmit. 

Munka közben szemléltetjük, hogy mire is jó a banános doboz. :)

Dani meg már nagyfiú, ő segít nekünk ügyesen. 

Ha készen leszünk a térkövezéssel, akkor meglátjuk az anyagi lehetőségeinket és még teteje is lesz a terasznak. Úúúúúgy várom! Be sem jövök onnan, ha elkészül. :)

Mandarinos láda

Őrülten gyűjtöm a zöldséges ládákat, de sajnos ami nagyobb méretű, az nagyon nyekenyóka, kicsi meg ritka. De aztán volt a Lidl-ben rekeszes mandarin, kicsi ládában. Én meg bizony vettem belőle 2x is, mert nagyon kellett! A láda. Meg a mandarin is. :)

Az egyiket lefestettem, minden külön pepecselés nélkül. Sajnos valami atom biztos ragasztó van az oldalán, amit önveszélyes módon megpróbáltam lefeszegetni késsel, de feladtam. Ráragasztottam a csipkét, így nem látszik, meg feldobtam néhány gombbal. 

Én arról vagyok híres, hogy ha valamit kézzel varrok vagy hímezek, akkor a nappaliban a kanapé teljesen ki van terítve a kacatjaimmal, cérna, sablon, anyag, gyűszű, maszatos, olló, tűpárna, stb. Oda aztán senki nem fér mellém. :) Most elhatároztam, hogy az aktuális varrományom kellékei ebben lesznek. De nem ígérek semmit! :)

Pár újdonság

Múltkor mutattam pár apróságot, amik festésre vártak. Ez a kis névtábla az egyik, ami közülük való. Julcsi ajtajára hímeztem. 

Nagyon picike, alig találtam olyan mintát, ami belefér. 

Ebből a keretből készült. 

A fürdőszobánkban zömében terrakotta és krém márványos a csempe és a járólap. A régi tulaj csináltatta, jó állapotban van, így a takarításon kívül semmit nem csináltunk vele. Az emeleti fürdő hatalmas, így ez a rettentő nagy terrakotta mennyiség szerintem borzalmas. Igyekszem, minél több fehéret tenni oda, hogy tompítsa. A bútorok már fehérek. Eddig ilyen IKEA-s kosárkákban voltak a fürdőszobai kacatjaim, amiket megpróbáltam fehérre festeni. Sikerült is, bár a képeket visszanézve néhol elég csúnyácska. Majd ragasztottam rá csipkét, madzag masnit és kis gyöngy gombot.

Ilyen lett. Nekem nagyon tetszik. 

Bepakolva. 

Kacatok

Szántam rá egy kis időt, hogy összeszedjem, mit szeretnék lefesteni. Egyelőre ennyi. A legtöbb már le van alapozva, várom a  száradást. Aztán majd mutatom, miből mi lesz. 

Fehérítés

Nagyon pörgök. Utoljára akkor éreztem azt, hogy meg kell váltanom a világot és át kell rendeznem a házat, új dolgokat kell varrnom, amikor terhes voltam. Újabb és újabb ötleteim vannak, győzöm őket felírni, megvalósítani meg pláne. 

Most pl. kitaláltam, hogy nekem már túl sok a házban a piros és a narancs, ami most, karácsony közeledtével még inkább eldurvult. Így kicsit fehérítő akcióba fogtam. 

Első jelentkező ez a képkeret volt, ami a zöld-fehér hálónkban volt, mint kakukktojás. 

Késsel nekiestem, szétkaptam, szabtam, ragasztottam és már kész is. Valahogy jobb a lelkivilágomnak, ha ránézek a hálónkban. 

50 éves székek

Nemrég meglátogattuk újból a falun élő nagypapámat. Szerintem ő már az érkezésemkor tudta, hogy megint valamit el fogok hozni. Megakadt a szemem a bal oldalon látható széken. Hoppácska! Ez jó lesz nekem! Erre anyukám közli, hogy ja, hát van ám egy másik gyerekszék is valahol. Az pedig a jobb oldali. 

Előbbi anyukám 50 éves széke, utóbbi apukámé. El nem tudom mondani, mekkora boldogsággal jöttem haza. :)

Ezen a képen szépen látható, hogy hiába van új fényképezőnk, használni még nem tudom, ugyanis egyértelműen látszik, hogy torz a kép...

Csiszoltam, festettem, férjem pedig megerősítette őket néhol. 

Gyuszi papáé lett Kisfiam szobainasa.

Magdi mamáé pedig a kislányomé. 

Egy tálca

Tegnap rávettük magunkat és nekiálltunk kiszanálni az emeleti tárolót. Ott futottam össze ezzel a kicsi tálcával, amit még régebben festettem le fehérre.
Ma kb. 5 perc alatt kibéleltem egy szép-szolid anyaggal.

Kicsi Julcsim hajcsatjait tárolom majd benne. Mert igaz, hogy a 3 szál  haja is hullóban van, de csatjai már vannak. :)

Szekrényke

Rá vagyok kattanva a régi bútorokra, amiket fel lehet újítani és nem túl nagyok, mert azért hely nincs mindennek.

Ezt a szekrénykét a falun élő nagypapám melléképületében találtam, csak arra várt, hogy papám egyik télen összedarabolja és befűtsön vele. A hátuljára új farost lemezt szegelt a férjem, kapott új zsanérokat és fogantyút is. Na és átfestettük.

Eléggé meg van vetemedve az egész, a férjem jó sokat kínlódott az ajtók visszaszerelésével, de csak sikerült. És helyet kapott a zöld szobában. Hétvégén beszabadulok a fonyódi bolhapiacra és nézek rá valami díszt. Mármint a tetejére. 

Következő projekt egy régi íróasztal, ami lehet, hogy fésülködő asztal, mert tükör is van benne.