Végre nálunk is felszáradt a sok sár, ki lehetett menni kertészkedni. Rengeteg mindent megcsináltunk az elmúlt két hétvégén. Oké, többet is lehetett volna, de két kicsi gyerek mellett ez is nagy szám.
A kertünkben, leghátul van egy óriási cseresznyefa, aminek nagyon finom a termése. Kicsit meg kellett metszeni, volt pár beteg ága.
A katicák is előbújtak
A hátsó kert közepén van két nagyon régi, nagyon semmirevaló szilvafánk. Mikor megvettük a házat, elterveztem, hogy szilvalekvárt főzök, meg szilvás gombócot, de ezekből nem lett semmi, ugyanis ősszel már konkrétan egy szem termés sem volt. Még adunk nekik egy évet, hogy meggondolják magukat, metsszük, permetezzük, de ha megint semmi, akkor lesz helyettük kajszi.
A tuja alatt találtam az előkertben.
A házunk előtt van három meggyfa. Vagyis már csak kettő. Nagyon szorosan voltak egymás mellett, sok elszáradt águk is volt. Nehézkes volt a metszés, a permetezés, a szedés, így a férjem fogta magát és kivágta a középsőt. Amúgy még a hátsó kertben van még egy meggyfa és annyira nagyon nem is szeretjük a meggyet.... Tavaly is pálinka lett belőle. De a pálinkát sem szeretjük. :)
Idén először vannak krókuszaim.
A fák metszéséből iszonyú sok ág gyűlt össze. Ezt darabolgattuk, amit lassacskán elégetünk a kazánban.
A katicát jobban szeretem
Aztán ültettem még pár évelő virágot, elgereblyéztem a veteményest, vetetettem petrezselymet, sárgarépát, dughagymát, megkapáltam az epret.
Nagyon jó volt kint lenni, tenni-venni. Csak mi nagyon nehezen oldjuk meg két teljesen eltérő napirendű gyerek mellett a sok kinti munkát. Danival már jó, ő segít, élvezi a kint létet. Még Julcsival nehezebb, mert azt nem sokáig bírja ki, hogy a babakocsiból nézzen minket. Overálban meg nem tud még mászást gyakorolni sem.
