Őrülten gyűjtöm a zöldséges ládákat, de sajnos ami nagyobb méretű, az nagyon nyekenyóka, kicsi meg ritka. De aztán volt a Lidl-ben rekeszes mandarin, kicsi ládában. Én meg bizony vettem belőle 2x is, mert nagyon kellett! A láda. Meg a mandarin is. :)
Az egyiket lefestettem, minden külön pepecselés nélkül. Sajnos valami atom biztos ragasztó van az oldalán, amit önveszélyes módon megpróbáltam lefeszegetni késsel, de feladtam. Ráragasztottam a csipkét, így nem látszik, meg feldobtam néhány gombbal.
Én arról vagyok híres, hogy ha valamit kézzel varrok vagy hímezek, akkor a nappaliban a kanapé teljesen ki van terítve a kacatjaimmal, cérna, sablon, anyag, gyűszű, maszatos, olló, tűpárna, stb. Oda aztán senki nem fér mellém. :) Most elhatároztam, hogy az aktuális varrományom kellékei ebben lesznek. De nem ígérek semmit! :)
Hiszed vagy sem, de a bejegyzésed utolsó bekezdésénél teljesen magamra ismertem! Képes vagyok a háromszemélyes kanapénkat egymagam elfoglalni a holmijaimmal. Sőt, néha már én is alig férek oda! :) A hímzős ládikám kb akkora mint a tiéd, csak fedeles, de attól tartok kinőttem...
VálaszTörlés:) Úgy nézünk este filmet, hogy a férjem a földön a babzsák fotelben, én a kanapét uralva a cuccaimmal. Ő nézi is a filmet, én meg csak az elején megnézem, hogy néznek ki a szereplők, a továbbiakban csak néha felpillantva hallgatom. :) De nem kell félni, férjre is van idő. De hát a varrás az varrás. :)
TörlésVan egy közös hobbink. :-) Nálam halomban állnak a mandarinos ládák, éve óta lelkesen gyűjtöm őket. Néhány már használatban, de a legtöbbet még csinosítgatnom kell. Ez a csipkés-gombos megoldás nagyon tetszik.
VálaszTörlésAmi pedig a kanapén alkotást illeti, nos, ebben is hasonlítunk. :-)
:) Még kukázni is képes lennék ládákért. :)
Törlés