Dániel ötödik születésnapja

A mai napon ünnepeltük Dániel kisfiam ötödik születésnapját. Pár hónappal ezelőtt kérdeztem tőle, milyen szülinapot szeretne /nekem sok idő kell, hogy mindennel elkészüljek/. Azt mondta, hogy nyuszikásat szeretne, vagyis nálunk a "Találd ki, mennyire szeretlek!" című mese a "nyuszikás". És lett neki "nyuszikás" szülinapja, kis őszi beütéssel. 

Az ajándékok, amiket tőlünk kapott. Egy könyv, egy egyedi "nyuszikás" póló, egy általam /kicsit bénán/ transzferált doboz a kavicsainak, egy csoki és egy bögre. A bögrét kedvenc porcelánfestőnkkel készíttettem. 

Az ünnepelt helye. 

Baba unokahúgival együtt tizennégyen voltunk. Pizzát sütöttem. A vacsora csupa-csupa baki volt. Pl. nem tettem szalvétát, a pizza oltári lassan sült, a tortáról szeleteléskor derült ki, hogy nem olyan ízű, amilyet kértem....A vége felé már kínomban röhögtem.

A terítéshez előkerültek a régi nyuszis dobozaink is, amik nem túl húsvétosak. 

Levelekkel, makkokkal, gesztenyékkel, tobozokkal.

Isten éltessen egyetlen kicsi Buckánk! :)

Még Pettson is 5 gyertyát gyújtott! :)

Konyhánk húsvéti ablaka

Csak pár kép. Nagyon szeretem a konyhánkban ezt a nagy ablakot. Nem is tudom, írtam-e már róla, de sok évvel ezelőtt futottam össze  turiban ezzel a zöldes-rózsaszínes anyaggal. Elhoztam, majd valamire jó lesz. Aztán közel 3 éve, mikor megvettük a házat, a konyhában zöld csempével, rögtön tudtam, hogy meg is van az anyag helye. A függönyt én terveztem, anyukám varrta meg nekem. 

Én már készülődök

Oké, helyesbítek, én egész évben karácsonyra készülődök. :)

Ezekre a filc szívekre is transzferáltam a mintát. Egyelőre azt tervezem, hogy a radiátoroknál ezekkel kötöm el valahogy a függönyt a nappaliban. 

Hú, mennyi minden készül még! Csak győzzem befejezni az összes elkezdett kütyüt! :)

Tea sarok

Hol is kezdődött? Ott, hogy kb. óvodás lehettem, mikor öcsém és én is kaptunk a nagyszüleinktől egy-egy ugyanilyen teás és kávés készletet. Nálunk nagy dolog volt régen, hogy már kicsi korunktól rakták nekünk a törölközőket, készleteket, konyharuhákat. Amolyan kelengyeféle. 

Szóval kb. 30 éves ez a készletem, amit szeretek. 

Aztán következő lépésben jött a transzferálás technika, amit most a fél ország csinál szerintem. Én is rosszul lettem volna, ha nem próbálhatom ki. Mikor ráakadtam ezekre a mintákra, tudtam, hogy már ideje lenne egy igazán normális kis teázós részleg a konyhába, a fapultra. 

Harmadik lépésben rájöttem, hogy a készletem nagyon megy /szerintem/ a konyhai függönyömhöz, aminek az anyagából volt itthon.

Negyedik lépésben megvarrtam a terítőt, a képet és a szívet, majd szépen rendet raktam a pulton. Most nincs ott tescos törpés domino, zsebkendő, csavarhúzó, körömlakk meg ezer kacat, csak ezek és egy nagy doboz a teáinkkal. Szeretem.