Konyha mostanság

Haladok a takarítással. A konyha tegnap elkészült. Felkerült a tavaszi függöny. Most nagyon egyszerűen díszítettem, sőt, elpakoltam egy csomó kacatot. Sok fényképet nem hoztam, csak párat, hogy milyen is most az a helyiség, ahol a legtöbb időt töltöm. Azt hozzátenném, hogy ez közel sem egy bemutatótermi konyha. Itt nagy élet folyik. Főzünk, sütünk, itt játszanak a babakonyha részen a gyerekek. Itt gyűjtöm a kuponokat, elől vannak a mindennapos gyógyszereink. Nincs az az élire állított rend. 

Elkezdődött

Nálam a tegnapi napon kezdődött el a karácsonyi nagy sütés-főzés sorozat. Ma volt az oviban a karácsonyi ünnepség, amikor szoktunk az óvónéniknek valami apróságot vinni. Idén úgy gondoltam, nem varrok már megint valamit, mert szegényeknek már tele a házuk az én varrományaimmal, hanem pár hónapja főztem nekik narancsos sütőtöklekvárt, tegnap pedig sütöttem mellé egy kupac kekszet is. Dupla adag készült, dobozban tökéletesen eláll hetekig, ha meg nem esszük. 

Szegeden vettem a kézműves vásárban ezt a keksznyomdát, most próbáltam ki először. 

A kész csomagokról nincs kép, egy levár, egy kupac keksz, celofán, masni, stb. Mert megérdemlik. 

A konyha ünneplős ruhája

Anyukám segítségével elkészült az ünnepi függönyünk a konyhánkba. Eredetileg kockáson gondolkodtam, de terveben volt, hogy előveszem a pöttyös mázas gyűjteményem, így kicsit bizonytalanul, de vettem pöttyös anyagot. És nem bántam meg. Imádom!

A karácsonyi dekorálás itt még nem teljesen 100%-os, csak 95. :)

Tűpárna Redcountrytól, ami eszem ágába nincs tűt szúrni. :)

Vaku nélküli kép. 

Holnap, ha minden jól megy, jön az étkező is. 

Konyhánk húsvéti ablaka

Csak pár kép. Nagyon szeretem a konyhánkban ezt a nagy ablakot. Nem is tudom, írtam-e már róla, de sok évvel ezelőtt futottam össze  turiban ezzel a zöldes-rózsaszínes anyaggal. Elhoztam, majd valamire jó lesz. Aztán közel 3 éve, mikor megvettük a házat, a konyhában zöld csempével, rögtön tudtam, hogy meg is van az anyag helye. A függönyt én terveztem, anyukám varrta meg nekem. 

Elkészült

Jött az asztalos, hozta a konyhát is magával. Nagyon boldog voltam! Hát még a gyerekek! És komolyan mondom, még a férjem is! :) 

Ha kicsit nagyobb hely lett volna, akkor rendes, vitrines felső része is lett volna, de csak egy polc lett helyette. A nyuszi hoz egy piros alapon fehér pöttyös teáskészletet az egyik mamától, az lesz majd rajta. Igen, a konyhában mániám a pöttyös. :)

A mosogató a farsangi gomba kalapból készült. Olyan hirtelen vitte el az asztalos, hogy nem volt időm lekapargatni a pöttyöket. Be kell még pótolni ezt az elmaradást. 

Az ajtókra függönyt varrtam. 

Tűzhely. Dani egyfolytában teát főz rajta. A másik mamához normális edényeket hoz a nyuszi, mert igen kis vacak műanyagok, amik jelenleg vannak. 

Aranyos volt Dani. Leültünk a konyhában a földre és mondta, hogy "Anya, gyönyörködjünk benne!". :)

Ünnepi konyha

Tavaly volt egy nagyon kis hangulatos fény az ablakban, de fogalmam nincs, hová tettük.... Amúgy túl sok díszítési lehetőség nincs itt, de megpróbálkoztam vele. 

A teázós részleg kipirosodott. A keksz is most készült, nagyon finom, a recept itt látható. 

A terasz felé vezető ajtóra kerültek a mézeskalács emberkék, amiket már több éve varrogattam egy nyári szünet alatt.

Mindkét ablakon ilyen filc díszek lógnak, amik szintén nem idei gyártmányok. Kicsi csipke van a közepükben. Szeretem őket. Tavaly a nappali ablakban voltak, idén átköltöztek ide. 

Mondtam én, hogy nem túl nagy durranás  a konyha. :)

Ünnepi étkező

Ebben az évben ezt a helyiséget szerettem a legjobban díszíteni. 

Idén zömében a fehér-arany színeket választottam ide.

Gomba befőttes üvegből és csipkéből. Sötétben nagyon jó hangulata van. 

Az adventi koszorúnak idén nem kerítettem nagy feneket. Mogyorót és diót lefújtam fehérre és aranyra, majd 4 gyertyával együtt rábiggyesztettem egy fehér tányérra. 

Az étkező és a konyha közti pulton sorakoznak az összeguberált mécses tartó házikók. Háttérben a konyha. 

A lépcsőre idén már 4 csizma került, mert ugye bővült a család Juliannával. Neeeeem, nem fog az emeletig növekedni a csizmák száma. :)

Bögre

Sok mániám van, rengeteg dolgot gyűjtök. Többek között a karácsonyi, téli bögréket. 

Ezek nagy része bolhapiacos, csak néha csábulok el egy-egy bolti darabnak. 

Az elsőt vettem Praktikerben, a többi 100-200-300 forintos bolhapiacos

Az elsőt vettem a Jysk-ben, olyan hatalmas, ha tele van teával, letörik a kezem. :) 

A többi bolhás természetesen. 

Tea sarok

Hol is kezdődött? Ott, hogy kb. óvodás lehettem, mikor öcsém és én is kaptunk a nagyszüleinktől egy-egy ugyanilyen teás és kávés készletet. Nálunk nagy dolog volt régen, hogy már kicsi korunktól rakták nekünk a törölközőket, készleteket, konyharuhákat. Amolyan kelengyeféle. 

Szóval kb. 30 éves ez a készletem, amit szeretek. 

Aztán következő lépésben jött a transzferálás technika, amit most a fél ország csinál szerintem. Én is rosszul lettem volna, ha nem próbálhatom ki. Mikor ráakadtam ezekre a mintákra, tudtam, hogy már ideje lenne egy igazán normális kis teázós részleg a konyhába, a fapultra. 

Harmadik lépésben rájöttem, hogy a készletem nagyon megy /szerintem/ a konyhai függönyömhöz, aminek az anyagából volt itthon.

Negyedik lépésben megvarrtam a terítőt, a képet és a szívet, majd szépen rendet raktam a pulton. Most nincs ott tescos törpés domino, zsebkendő, csavarhúzó, körömlakk meg ezer kacat, csak ezek és egy nagy doboz a teáinkkal. Szeretem. 

Terápia

Kisfiam elég durva testvérféltékenységben szenved, így tegnap terápiás jelleggel, csak ketten sütöttünk egy kis kekszet. Azt hiszem, mindkettőnknek jót tett. A keksz pedig finom lett.

Nyaralós szerzemények

A nyaralásban azt vártam a legjobban, hogy 2x is beszabadulhatok a fonyódi bolhapiacra. Szerencsére nagy választék volt, rengeteget tudtam volna még vásárolni, de így sem kevés zsákmányt vittem haza.

Gyerekporcelán. Kicsit vékonyak a bögrék, szóval várok kicsit addig, míg elő merem venni őket. 

A baloldali nem bolhapiacos, hanem férjemék nyaralójában találtam és mivel nagyjából senki nem jár ott, így elhoztam. A barna terítékemhez tökéletesen jó lesz. A jobboldali bolhapiacos, tisztára beleszerettem. 

Az angol gyűjteményemhez pár új darab.

Ezt is banános ládákból guberáltam össze. A lapos része olyan nagy, hogy a mosogatógépbe nem fér be.

És egy leharcolt porcelán baba, amit majd felújítok Julcsim szülinapjára vagy névnapjára. 

Aztán még guberáltam pár karácsonyi kütyüt és jó pár könyvet is Dániel fiamnak, 300ft/db áron. 

Hú, nagyon kellett ez a kis lelkemnek. 

És úgy fáj a szívem, hogy azt a piros petróleum lámpát nem hoztam el....

Bolhások

Hétvégén beszaladtam a bolhapiacra, mert muszáj volt. Csak 20 percem volt, mert baba és apa a kocsiban vártak rám. Hihetetlen kínálat volt, nagyon sajnáltam, hogy kevés időm volt a nézelődésre és a vásárlásra. De jövő héten kétszer is megyek. Ezt várom a legjobban a nyaralásban.
Pár szerzemény:

Ez egy borzasztó kép erről a szépségről, de már mondtam, hogy vacak gépem van és amúgy sem tudok fényképezni...

Ebből az angol csészéből csak 1 darab volt a piacon, de nem bántam, annyira megtetszett az alakja, hogy muszáj volt megvennem. Bácsi ígéri már pár hete a pecsenyés tálat, remélem, hogy tartja a szavát. 

A zöld tányért egy szép gyertya alá vettem, amik mennek a zöld szobába.A jobb oldali angol tányérba csak úgy beleszerettem és kész. A karácsonyi meg angol és karácsonyi, meg porcelán is, szóval hülye lettem volna otthagyni. 

Konyhánk és az étkezőnk története

Gondolkodtam, mivel is folytassam. Először is nagyon kéne új képeket csinálnom...
Legyen mára a konyha és az étkező bemutatása.

A konyha ilyen volt, mikor megvettük a házat. Hátsó kertre néző nagy ablakkal, amit nagyon szeretek. A régi tulajnak egy tömörfa konyhaszekrénye volt, ami új korában gyönyörű lehetett, de nagyon megkopott, így elvitték, nekem nem kellett. A csempe anyagi okok miatt maradt, meg egy fél napos sikálás után szép is lett. A munkálatokat itt is a tapéta letépésével kezdtük. 

A konyha és az étkező között van egy a pult, amin nagyon gondolkodtunk, hogy kivetessük-e, de végül abban maradtunk, hogy elég szép dísze a háznak, maradhat.

Az étkező. A járólap szép és nem is olyan régi, így az is maradt. Viszont körben a lambériát leszedtük, csak a lépcső környékén hagytuk meg.

Az étkezőből ez a szép lépcső vezet az emeletre. 

Ez a kép is már jó régi, de nagyjából látszik, milyen lett az étkező. Szeretjük. A pöttyös garnitúrán azóta már bővült és átköltöztek a konyhaablakba. 

És a konyha, amit nagyon szeretek. Most már mosogatógépem is van azóta. 

A bútort teljesen én terveztem, a porcelán fogantyúk méregdrágák voltak, a férjem a mai napig nem tudja az árukat. :)

Igyekszem a konyháról is újabb képeket hozni.