Julianna 3. születésnapja

Jesszus, de el vagyok maradva a bloggal! Most kicsit pótolok, bár akik facebookon követnek, azok már láthatták a kislányom születésnapi képeit. 

Isten éltessen kicsike lányka! :)

Rózsaszín, kék és sárga. Pillangós.

Csak a szűk család, 14-en voltunk. :)

Legyél mindig ilyen vidám! 

Nyárbúcsúztató

Tegnap összejöttünk páran a baráti társaságból néhány órára. Ez volt az utolsó nyári összejövetel idén. Jön az iskola, óvoda, vége a szabadságoknak. Még kiélvezzük az utolsó kánikulás napokat, de délután öt felé már pulcsi kell a gyerekekre. 

Sütöttem képosztás pogácsát. Most csináltam először, nem kizárt, hogy utoljára, mert hiába lett finom, a többség nem szereti a káposztát. :)

Egy nagy adag jeges tea. Mondjuk az elmúlt napokban már néha eszembe jutott a forró tea ivásának lehetősége is. :)

A gyerekeknek közel 40 percen keresztül töltöttem vízibombákat...

....amiket kb. 5 perc alatt kivégeztek. Megérte. :)

Jövöget az ősz. Én már érzem.

És azt hiszem, jobban szeretem, mint a szúnyogos, izzasztóan kánikulás nyarat. 

Lassan elkezdem a házat is őszi hangulatba hozni. Lassan. Még kiélvezzük előtte a nyáriszünet utolsó hetét. 

Osztálytalálkozó

15 évvel ezelőtt érettségiztem 11 társammal együtt. Emlékszem, a fizikatanár a legelső óránkon közölte az akkor 28 fős osztályunkkal, hogy ennek a bandának fele fog csak érettségizni. Kedves ember volt... Bejött neki. Tizenketten maradtunk. Csupa-csupa olyan emberke, akiket én nagyon szerettem és rengeteg emlékem kapcsolódik hozzájuk. 

Mivel kicsinyke társaságunk szerteszét szaladt a nagyvilágban, Németország, Anglia, Kanada, stb. , így az elmúlt 2 évben szerveztük ezt a találkozót. 

Istenem, annyit nevettem ma! Olyan jó volt látni újra a régi, szívemnek kedves embereket, akik ugyanolyan hülyék velem együtt, mint 15 évvel ezelőtt, csak már legtöbbjüknek gyereke is van. :)

A napunk az iskolánkban kezdődött, aztán ebéd egy étteremben, majd levezetésképpen nálunk gyűltünk össze már férjestől, gyerekestől. 

Kicsit készültem rá, amennyire az időm engedte. 

Tőlem egy kis emlék.

Remélem, hogy 5 év múlva újra ugyanitt. :)

Dániel és Szabolcs névnap

A kisfiamnak ma van a névnapja, a férjemnek pedig jövő héten lesz, de mindig egyben ünnepeljük. A névnapokból közel sem csinálunk akkora hacacárét, mint a szülinapokból, de azért kicsit mégis más, mint a sima hétköznapok. 

Nem igazán volt lehetőségem jobb képek készítésére, mert ma kicsit frontos mindegyik gyerek, egész nap a civakodás, nyafogás, hiszti....

Róka Úr az egyik ajándék. Nem a férjemé, hanem Danié. :)

Nyáron mindig megjön a kedvem a sárga színhez. 

A férjemnek könyv, természetesen. A fiam pedig kapott a róka mellé még egy igazi, nagyon jó minőségű, drágább kategóriás gyerektávcsövet. Most aztán nézheti majd Fonyódról a Badacsonyt. 

Készült még mára a bundáskifli mellé egy szedres-poharas édesség. Persze nem bírták kivárni, hogy díszítsem tejszínhabbal, szederrel. Mondom, ez egy ilyen nap. 

Julcsinak is rókát varrtam a névnapjára, akkor már megbeszéltük, hogy ő is azt kap. Már várta, néha emlegette. 

És örült neki. Azt mondta, hogy "Anya, te olyan szépeket tudsz varrni!". :)

Isten éltesse a Dánieleket és a Szabolcsokat!

Tegnap

Még valamikor a nyár elején megvettem a Nők Lapja receptes különszámát, amiben fantasztikus péksütemények vannak. Az újság nekem nagyon tetszik, a borítójáról nem tudom levenni a szemem, olyan kis vidám. És úgy az egész tetszik, igényes magazin. Egy sós receptet már kipróbáltam belőle pár hete, ugyanakkor Dániel kiválasztott egy kakaós csigát is, hogy süssük meg. Azóta is vártuk, hogy elmúljon a nagy meleg és érdemes legyen bekapcsolni a sütőt. Tegnap jött el az ideje. Megsütöttük és nagyon finom lett, szóval biztosan fog még készülni. 

Aztán tele hassal és a becsípődött nyakammal nekiálltam kigazolni a szerencsétlen kis virágoskertemet, majd kiástam a téglák helyét a szegélyhez. Eddig kisebb-nagyobb kövek voltak szegélyként, de borzasztó nehéz volt gazolni közöttük, így a nagypapámtól hoztak nekem téglát és azzal raktuk ki. Mindenképpen jobb lett. Igen, van benne egy kis girbe-gurbaság. Így akartuk. :)

Dinnye

Most csak ennyi. :)

Levendulás étkező

Mint eddig minden nyáron, idén is levendulába öltözött az étkezőnk. Igyekeztem csak szolidan, mert olyan nagyon nem szeretem a lila színt, na meg jóból is megárt a sok. :)

Ezt a tálcát Bettustól vettem, aztán jól lefestettem. :)

Egyben. Most fotózáskor rájöttem, hogy az étkezőnket télen-karácsonykor szeretem a legjobban, mert akkor amúgy is a fényeké a szerep, vagyis a gyertyáé és egyebeké, szóval akkor nem annyira rossz, hogy ilyen sötét ez a hely. Nyáron elférne egy kis világosság. 

A kertünkből. 

A tálaló. 

A kis kedvenc kannácska. 

2-3 éves hímzés. 

A kép tavalyi hímzés. mellette a madárkát a legrégebbi legjobb barátnőmtől kaptam. 

Az egyik ajándék, a másik az enyém. :)

Pepco bögre, Pepco tányér