Julianna 3. születésnapja

Jesszus, de el vagyok maradva a bloggal! Most kicsit pótolok, bár akik facebookon követnek, azok már láthatták a kislányom születésnapi képeit. 

Isten éltessen kicsike lányka! :)

Rózsaszín, kék és sárga. Pillangós.

Csak a szűk család, 14-en voltunk. :)

Legyél mindig ilyen vidám! 

A terasz ünnepi ruhája

Minden évben próbálom tartani magam, hogy csak advent első vasárnapjára díszítem ki a házat, előtte nem. Most kicsit előrébb hoztam a dolgot, vagyis nekiálltam. Egészen szombat délig úgy volt, hogy ovis családi nap lesz nálunk késő délután a teraszon, amikor a kisfiam úgy döntött, hogy ő inkább róka komával bulizik együtt... Szóval le kellett mondanunk az összejövetelt, pedig nagyon vártuk, készültünk rá. 

Nos, kicsit elkanyarodtam a témától, de a lényeg, hogy az összejövetel kedvéért kicsit díszítgettünk a teraszon, hogy a forralt borhoz, a forrócsokihoz és a teához  meglegyen a hangulat. Meg azért, mert még soha nem volt karácsonyra kidíszítve, mert nem volt teraszunk eddig. :)

A kinti adventi "koszorúnk".

A hentergő. Már kinéztem magunknak egy szépet, talán jövő nyáron meg is vesszük. 

A buli elmaradt, de kimentünk a teraszra egy órácskára. Meséltem nekik, aki kívánta ehetett, a beteg meg teázott. Megvártuk a sötétedést. 

Összeszedtem a házból minden ezüst és kék gyertyát. 

És az ablakban is bekapcsoltuk a fényt. Utálom, amikor beteg gyerekeket fényképeznek, de hát ott feküdt a fény alatt, levágni nem akartam a képről. :)

Nyárbúcsúztató

Tegnap összejöttünk páran a baráti társaságból néhány órára. Ez volt az utolsó nyári összejövetel idén. Jön az iskola, óvoda, vége a szabadságoknak. Még kiélvezzük az utolsó kánikulás napokat, de délután öt felé már pulcsi kell a gyerekekre. 

Sütöttem képosztás pogácsát. Most csináltam először, nem kizárt, hogy utoljára, mert hiába lett finom, a többség nem szereti a káposztát. :)

Egy nagy adag jeges tea. Mondjuk az elmúlt napokban már néha eszembe jutott a forró tea ivásának lehetősége is. :)

A gyerekeknek közel 40 percen keresztül töltöttem vízibombákat...

....amiket kb. 5 perc alatt kivégeztek. Megérte. :)

Jövöget az ősz. Én már érzem.

És azt hiszem, jobban szeretem, mint a szúnyogos, izzasztóan kánikulás nyarat. 

Lassan elkezdem a házat is őszi hangulatba hozni. Lassan. Még kiélvezzük előtte a nyáriszünet utolsó hetét. 

Osztálytalálkozó

15 évvel ezelőtt érettségiztem 11 társammal együtt. Emlékszem, a fizikatanár a legelső óránkon közölte az akkor 28 fős osztályunkkal, hogy ennek a bandának fele fog csak érettségizni. Kedves ember volt... Bejött neki. Tizenketten maradtunk. Csupa-csupa olyan emberke, akiket én nagyon szerettem és rengeteg emlékem kapcsolódik hozzájuk. 

Mivel kicsinyke társaságunk szerteszét szaladt a nagyvilágban, Németország, Anglia, Kanada, stb. , így az elmúlt 2 évben szerveztük ezt a találkozót. 

Istenem, annyit nevettem ma! Olyan jó volt látni újra a régi, szívemnek kedves embereket, akik ugyanolyan hülyék velem együtt, mint 15 évvel ezelőtt, csak már legtöbbjüknek gyereke is van. :)

A napunk az iskolánkban kezdődött, aztán ebéd egy étteremben, majd levezetésképpen nálunk gyűltünk össze már férjestől, gyerekestől. 

Kicsit készültem rá, amennyire az időm engedte. 

Tőlem egy kis emlék.

Remélem, hogy 5 év múlva újra ugyanitt. :)

Dániel és Szabolcs névnap

A kisfiamnak ma van a névnapja, a férjemnek pedig jövő héten lesz, de mindig egyben ünnepeljük. A névnapokból közel sem csinálunk akkora hacacárét, mint a szülinapokból, de azért kicsit mégis más, mint a sima hétköznapok. 

Nem igazán volt lehetőségem jobb képek készítésére, mert ma kicsit frontos mindegyik gyerek, egész nap a civakodás, nyafogás, hiszti....

Róka Úr az egyik ajándék. Nem a férjemé, hanem Danié. :)

Nyáron mindig megjön a kedvem a sárga színhez. 

A férjemnek könyv, természetesen. A fiam pedig kapott a róka mellé még egy igazi, nagyon jó minőségű, drágább kategóriás gyerektávcsövet. Most aztán nézheti majd Fonyódról a Badacsonyt. 

Készült még mára a bundáskifli mellé egy szedres-poharas édesség. Persze nem bírták kivárni, hogy díszítsem tejszínhabbal, szederrel. Mondom, ez egy ilyen nap. 

Julcsinak is rókát varrtam a névnapjára, akkor már megbeszéltük, hogy ő is azt kap. Már várta, néha emlegette. 

És örült neki. Azt mondta, hogy "Anya, te olyan szépeket tudsz varrni!". :)

Isten éltesse a Dánieleket és a Szabolcsokat!

Gyereknap

Már említettem, hogy nem vagyok az a "szuperanya", aki reggelente frissen sült kaláccsal ébreszti a családot, de ünnepekkor bevállalom, hogy előbb kelek, mint a többiek. Így volt ez vasárnap reggel is, amikor gyereknapi reggelivel készültem. A szokásos ünnepi reggeli-menüvel: amerikai palacsintával, de most kicsit más receptet próbáltam ki, ez finomabb. 

Nálunk gyereknapon nincs ajándékozás, hanem igyekszünk azt élvezni, hogy együtt vagyunk. Most szombaton előre főztem, így az sem vette el az időt a gyerekektől. Délután fagyiztunk és együtt sétáltunk a belvárosban. Jó volt, teljesen lelazultunk mindannyian. :)

Cseresznyés szülinap

A szervezés ott kezdődött, hogy találtam a turiban egy cseresznyés ruhát Julcsinak. :) És jött az ihlet, hogy lehetne cseresznyés szülinapja. És lett. :)

A két párna most készült. A cseresznyés/meggyes anyagok kb. 10 éve álltak a szekrényben. Most pont illettek a szülinapi elképzelésembe. 

Cseresznye lufi. 

13 fő. Nagyszülők, dédik, nagybácsiék meg mi. 

A tortázás kellékei. 

Régi-régi terítő, még panellakó koromban hímeztem. 

A vacsora egy iszonyúan finom rakott tészta volt, amit letettem az asztalra és már el is fogyott. Fotózni esélyem sem volt. És még paradicsomsaláta is készült. 

Az a bizonyos turis ruha. 

Horgolt cseresznye. Köszönjük Bettus! :)

Isten éltessen kicsi gyönyörűm! :)

Szombaton jön a második felvonás, akkor ünnepeljük a barátokkal a szülinapot. Az is cseresznyés lesz, csak kicsit más formátumban. Majd jövök azzal is.