Ünnepi reggeli

Kellemes húsvéti ünnepeket kívánok Mindenkinek! 

Hoztam a reggeli terítékünk képeit. 

A tojások eredetileg rózsaszínek és kékek lettek volna.... :)

Jó pihenést kívánok! 

Nyuszis zsúr

Szombaton megünnepeltük Dániel születésnapját a szokásos baráti társasággal is. Ugyanúgy "Találd ki, mennyire szeretlek!"-es szülinap volt, mint a családos. Nyolc kisgyerek volt a házunkban, akik nagyon jól érezték magukat, már aki nem dőlt ki a kanapén. :)

Répatorta. Nekem nagyon ízlett. És persze ronda. mert mint már írtam egyszer régen, nagyon nem tudok szép tortát csinálni. :)

A teríték.

Megint előkerültek a bébiitalos üvegek, amibe almás-banános répalevet töltötte, /Lidl/. A nyuszik fölé írtam a gyerekek nevét és ovis jelét, már akiét nem rontottam el. :)

A sok édesség mellé egy kis egészséges rágcsa. 

Ezennel befejeztük erre az évre a szülinapozásokat! :) 

Még kicsit őszözünk, aztán lassan jövök a  karácsonyi tervekkel és azok megvalósításával. Mert ugye nekem az egész év karácsony. :)

Savanyúság

A pénteki napom/napunk teljes egészében ráment a savanyúság gyártásra. Ebben még egyáltalán nincs rutinom, egyszer tettem el eddig életemben csalamádét, olyan nagyon ehetetlenül ecetes volt, hogy ki kellett önteni az összeset. Ez volt pár éve. Most újra hozzáfogtam, más recept alapján. 

Limara blogját biztosan sokan ismerik, nála találtam ezt a receptet. Legközelebb ha készítek, egy nagyon kicsit kevesebb ecet kell bele, de egyébként finom lett. A hozzávaló zöldségek itthon is teremtek, meg a nagypapámnál, meg anyukámnál, meg a piacon.:)

Nem csinálok mindig nagy hacacárét a dekorálás körül. Időhiány...

Uborkát viszont még soha nem tettem el, így ezt is kipróbáltam, hogy ne kelljen minden pörköltes ebédhez a nagyszülőktől kunyizni savanyúságot. A receptet Violettánál találtam. Nem linkelem be, rengetegen ismerik, szeretik a blogját, úgyis tudjátok, kiről beszélek. :) Itt még nem tudok véleményt mondani, majd ha télen megbontjuk az egyik nagy üveget, akkor meglátjuk mi a helyzet. 

Lidl címke. Olyan kis aranyosak. 

Szintén Limaránál találtam egy receptet, amiből közben kicsit más lett. Ott paradicsomos chilidzsemként található. Múlt héten a zöldségesnél gyönyörű chilit láttam, de nem vettem, mert ha van, hát majd lesz máskor is, akkor még nem tudtam, mikor lesz időm ezzel vacakolni. Pénteken reggel készen álltam a megvalósításra. Zöldségesnél elfogyott a chili, a piacon senkinél nem kapható, sem, Tesco, sem Lidl, sem Spar, sem egyéb nagyobb zöldséges a belvárosban. Nagyon pipa voltam magamra, hogy nem vettem meg előbb. A halszósszal szintén így jártam. Így kialakult egy Adri-verzió: a kertünk tele van kicsi hegyes, erőspaprikával, azt tettem bele. Halszószt meg nem. Három órán keresztül kevergettem. A végeredmény pedig igen jó lett. Az eredeti recept szerintem kicsit sántít, mert iszonyú sok cukrot ír bele, én már kevesebbet tettem bele, mert sokalltam, de így is elég édes lett. És csípős. :) Nagyon tetszik az íze, húsokhoz fog fogyni bőven. Már előre is gondolkodtam, azért csináltam dupla adagot, mert a család férfi tagja egytől-egyig imádják a brutálisan csípős ételeket, szóval karácsonyra, gasztroajándék. 

Húsvét reggeli

A karácsonyi piros-fehér terítékünk annyira tetszett, hogy már akkor tudtam, ki kell próbálnom húsvéti verzióban is. És íme: 

Nagymamám terítőjével. 

Fehér gerberával, mert nem kaptam szép, fehér tulipánt sehol. 

KIK nyuszival.

Piros tojással, retekkel, hagymával, tormával, sonkával és kenyérrel. 

Ügyes nagynénim által festett tojásokkal.

Ültetőkártyával, hogy el ne felejtsük, kinek, hol a helye. :)

Kellemes húsvétot kívánok! 

Nyári vacsora

Ha néha eljutunk étterembe vacsorázni, akkor én biztos, hogy mindig olyan ételt keresek az étlapon, ami jó  sok sült- vagy grillezett zöldséget tartalmaz. Imádom! Tegnap este itthon is készítettem. Az eredeti recept alapján spárgát és paprikát is kellett volna tenni bele, de én most azokat kihagytam. 

Sárgarépa, krumpli, cukkini, padlizsán, hagyma, paradicsom, fokhagyma.

Sülve már nem olyan szép, de nagyon finom. 

Napon szárított paradicsom

Már három éve készítek minden nyáron egy kisebb adag aszalt paradicsomot. Azért kisebb adagot, mert mindig elfelejtem, hogy a sok paradicsomból nagyon kevés lesz száradás után. 

Tavaly nem jól sikerült, mert minden este esett az eső, de idén kihasználtam a forróságot. Sajnos még nem saját paradicsomból, mert mire azok beérnek, addigra már nem lesz összefüggően ennyi kánikulás nap. 

A keretet a férjem készítette nekem tavaly. 

10 darab átlagos méretű paradicsomot daraboltam fel.

Lett belőle két maréknyi aszalt paradicsom, aminek valami elképesztően jó íze van!

Csak el ne felejtsem, hogy jövőre többet szárítsak. 

Életünk megkeserítői

Jelenleg három dolog bosszant minket, de nagyon. Van, amelyik csak nagyon, meg van, amelyik nagyon-nagyon. 

1. a főellenség: CSIGA! Minden túlzás nélkül mondhatom, hogy nálunk ezresével éldegélnek. Tavaly is irtottuk őket, idén pedig mindent bevetünk. Én már kezdek tőlük rosszul lenni, nem túl barátságos jószágok. 

Idén már kiszórtunk két zsák csigaport, amitől pusztulnak rendesen, de nem eléggé. Azért egy-egy nyáron kiszórni 10-15 ezer forintban csigaport, az nem annyira tetszik nekünk. 

Aztán vettem nagyon olcsó sört, amit kis margarinos dobozokban tálaltam nekik a kert és az udvar különböző részein. Ezekbe szépen belefulladnak. Most is van mindegyikben 30-30 darab. 

És amikor van időnk, este és reggel megyünk szedni. Lapátra rápiszkálunk alkalmanként 100-200 darabot, szatyorba bele, sót rá és mehetnek a kukába. Nem állatbarát megoldás? Már ez pont nem érdekel minket, mert az életünk megkeserítői és gyanítom, hogy reménytelen a küzdelem. 

Képek:

Ilyenek. 

Meg ilyenek. Aki nem ismerné fel, ez egy saláta, aminek a közepén lakmározik az a drága.

A csapda jobb- és baloldalán látható a saláta, a doboz jobb felső csücskében pedig  a karalábé. Kopaszra rágják a konyhakertet. 

2. számú ellenség: MACSKÁK

Nem tartunk állatot és nem is fogunk. Azon vagyunk minden erőnkkel, hogy szép legyen a kert és ez gyakran nem kompatibilis kutyával, macskával. És annyi a dolgom, hogy nem tudom vállalni a felelősséget egy állatért. Néha örülök, ha nem felejtek el  a gyerekeknek is enni adni...

Mivel nincs kutyánk, így a az összes környékbeli macska bátran járkál nálunk. Amivel nincs baj, mert én szeretem a cicákat, tök szépek, ahogy üldögélnek a fák alatt, na de ezek összekakilják az egész udvarunkat. Néha a teraszt is. Meg a teraszon a párnákat. Ilyenre is volt példa. Nem lépegethetünk bátran a saját füvünkön, mert aknásítva van. Én nem értem, nem úgy van, hogy a macska elássa? Nem tehetem le Julcsit a fűbe mászni. Arról meg nem is szólva, hogy oltári büdös! 

Valami ötlet? Már azon gondolkodunk, két napra kölcsönkérjük az anyósomék foxiját. 

Képet nem mellékelek, ha nem baj. 

3. számú ellenség: HANGYÁK

Ez a legkevésbé bosszantó egészen addig, amíg a konyhaszekrényt nem találják meg. Egyelőre kint van belőlük nagyon sok. Főleg a járdarepedésekben meg a ház tövében, meg a térkő fugájában, meg a konyhakertben. Próbálkozom mindenféle módszerekkel. Ha házba is betévednek, akkor drasztikusan lefújom őket. 

Na, ilyen gondokkal küzdünk mostanában. 

Szépülünk

Ezek a képek a múlt hétvégén készültek, amikor végre már mi is lenyírtuk a füvet. A terasz bontás minden időnket és energiánkat felemésztette, de lassan utolérjük magunkat. 

A hátsó kertünk lépcsős kialakítású, ez a legfelső szint, a kicsinyke konyhakerttel. Bevallom, ezen a hétvégén átsétált a majdnem szomszéd utcából férjem 83 éves nagymamája, hozta a saját, jól bejáratott kapáját és megkapálta a kertünket. Mert ő imád! kapálni. És jól is csinálja. Én soha nem leszek ilyen profi. 

Jövő hétvégére tervezzük a paprika és a paradicsom palántázását. 

Középső szinten a hinta és a mászóka, meg a szilvafák.

Legalsó szintről fotózva, a terasz szintjéről. Vagyis a terasz helyének szintjéről.

A cseresznyefa azóta elvirágzott

Úúúúgy szeretem ezt az apró árvácskát

A gyöngyike is eléggé a végét járja már

A jácintok szintén.

Az óvodás jelem :)

Az utcán, a kerítésünk előtt ilyen virág van, aminek nem tudom a nevét. Ha ez lenyílik, akkor virágzik mellette a tűzeső

A bejárat mellett, szintén apró árvácska.

Ma rengeteg virágot ültettem, fotóztam is, csak eltűnt a fényképezőnk kábele. És bolhapiacoztam is, szintén az előbb írt okból majd később mutatom, miket. 

Reggelink

Megkezdődött a nagy eszem-iszom. :)

Kezdődik

A férjem kifejezetten  nem szereti, a fiam úgy döntött, hogy ő inkább nem szereti, a kislányom még nem szereti. Én szeretem! :)