Húsvét reggeli

A karácsonyi piros-fehér terítékünk annyira tetszett, hogy már akkor tudtam, ki kell próbálnom húsvéti verzióban is. És íme: 

Nagymamám terítőjével. 

Fehér gerberával, mert nem kaptam szép, fehér tulipánt sehol. 

KIK nyuszival.

Piros tojással, retekkel, hagymával, tormával, sonkával és kenyérrel. 

Ügyes nagynénim által festett tojásokkal.

Ültetőkártyával, hogy el ne felejtsük, kinek, hol a helye. :)

Kellemes húsvétot kívánok! 

Sárguló étkező

Idén húsvétkor szerettem volna kipróbálni az étkezőnkben a sárga színt. Nem zölddel, nem naranccsal együtt, hanem csak önmagában a szolidabb változatú citromsárgát, na jó, fehérrel. Túl sok időm nem volt felkészülni erre a színű dekorációra. Azért én sem vagyok robot, de amíg az elmúlt majdnem két hétben anyukáméknál laktunk, akkor esténként készült pár filc dísz. 

Viszont a húsvéti terítékünk teljesen más lesz. Majd mutatom azt is, ha eljön az ideje. 

Ebből a szép alátétből kettő is van, Fehér Levendula Műhely munkája. Szívem szerint minden színből kértem volna. :)

Az egyszerű kis tojásfára akasztottam az általam varrt gyapjúfilc díszeket pár tojással együtt. A befőttes üvegre kötöttem ruhát, hogy gyakoroljam a csavart mintát. Mint írtam, nem vagyok robot, ezt a kötést rögtön karácsony után készítettem, nem most. 

Ez a girland pedig egy téli, unalmas estén készült, kisfiam segítségével. Eredetileg a teraszra szerettem volna felakasztani, de itt jobban tetszett. 

Egyszerű az idei díszítés, de tetszik ez a sárga dolog. Ha jövőre máshogy nem fúj a szél a fejemben, akkor a konyhára is bevállalok egy szolid sárga függönyt. 

Julcsi új szobája

És jöjjön a friss Julcsi-szoba is, ami szintén tegnap készült el teljesen. Azt hiszem, ez most mindenkinek a kedvenc helye a házban. Nem szerettem volna túl tünci-münci szobát neki, de aztán lehet, hogy mégiscsak az lett. Sebaj, imádjuk! Jöjjenek a képek. 

Az ajtóból fotózva. 

Ilyen volt, amikor már annyira kipakoltam, hogy csak az ágya maradt bent. Lakkos lambéria...

A boltív, ami be lett falazva. A függöny mögött van a mi hálószobánk. 

Ilyen volt.

Jelenleg a pipere "asztalkája". 

Címkék a fiókokon, amiben gyűjtöm a nagyobb méretű ruhákat. Így nem járok úgy, hogy kinövi, mire a kezembe akad. 

Az első szülinapjára kapta ezt a tányért, bögrével együtt. A kedvenc porcelán festőm készítette neki. 

Mesélős, esti etetős fotel. 

Játékos részleg. A magas polcot és a fali polcot most csináltattuk, én festettem és tapétáztam a maradék tapétával. 

Eredetileg sokkal kisebb virágos tapétát szerettem volna, de olyat sehol nem találtam rózsaszínűben, így maradt ez. Nekem nagyon megtetszett, internetről rendeltem. 

Ennek a szobának a lambériáját nem vállaltam be egyedül, így a férjemmel együtt festettük három napon át. 

Az ágya kicsit kakukktojás, mert cseresznye színű. Dani ágya volt még, amikor panelban laktunk, ott cseresznye bútorai voltak. Ezt a nyáron tervezzük lecserélni nagylányos ágyra, ami majd fehér lesz. Egyelőre nagyon szereti. 

A beépített szekrények maradtak. Az egyik már akkor megvolt, amikor beköltöztünk, a másikat mi csináltattuk, amikor Julcsi született. 

Innen pont be tudunk lesni Dani szobájába. 

A padlószőnyeg is új, apukám szabta be, én nem mertem bevállalni. Na, azt látni kellett volna, hogy hozták fel az emeletre a 4méter hosszú gurigát. 

Jó éjszakák, kicsi lányka! 

Elkészült a hálószoba

Eddig is volt hálószobánk és eddig is zöld volt. Csak egy bibi volt, amit nagyon nem szerettünk, hogy Julcsi szobáján keresztül lehetett megközelíteni, egy boltív volt a két szoba között, amit mi függönnyel próbáltunk lezárni. Amikor megvettük a házat, tudtuk, hogy valamikor ezt vissza fogjuk csinálni, vagyis befalaztatjuk a két szoba közötti boltívet és a mi hálószobánkra is külön bejáratot csináltatunk. Na, ez a kis munka folyt az elmúlt 10 napban nálunk. Nem túl nagy munka, de pont elég ahhoz, hogy úszott a porban és koszban az egész ház, a rendetlenségről meg nem is beszélek. 

De szombaton kivonultak a festők és kőművesek végleg, így nekiestünk a pakolásnak és nagytakarításnak. A nyelvünk kilóg, de az emelet elkészült, rend van és tisztaság. Borzasztó sokat dolgoztunk, majd mutatom Julcsi szobáját is. De jöjjenek a hálószobánkról a képek. Maradt zöld-fehér, mert szeretjük. 

A házban az emelet szinte teljesen lambériás. Az előző tulajnak volt valami lambéria-mániája... Mi pedig nem szeretjük, mert elmegy egy nyaralóba vagy hétvégi házba, de a lakásunkban nem tudtuk elképzelni a barna, lakkos lambériát. Mert ez az volt. Amikor megvettük a házat, nagyon sokat tanakodtunk, hogy lefessük-e vagy sem, szakembereket kérdeztünk, tanácstalanok voltunk. De én erőszakos voltam, hogy ugyan mitől félnénk, menni fog ez. Nos, 3x 9 órán keresztül festettem. És azon kívül. hogy akkoriban ecsettel álmodtam, nem bántam meg. Mindenképpen jobb így fehéren. Túl nagy és drága munka lett volna leszedetni és más megoldást találni helyette. 

Ezt a szekrénykét már mutattam, a nagypapámnál várt arra, hogy egyszer a tűzre kerüljön. Lefestettem. 

Az ágyunk és körülötte a kacatok. :)

Véka, ahogy felénk mondják. Óriási nagy, ebben tároljuk az ágytakarót vagy ha normálisabban ágyazok, akkor az ágyneműt. 

Az olvasós részleg a nemrégiben kárpitozott fotellel és az első kötött párnámmal. 

A boltív helyén pedig lett egy hatalmas üres falunk, amire pár hete hímeztem ezt a három képet. Mi vagyunk. Olcsó, Pepcoban vásárolt képkeretben. 

Most pedig alig látok a fáradtságtól, így megyek és kipróbálom az új-régi hálószobánkat, ahol biztosan eleinte furcsa lesz, hogy nem hallom Julcsi minden pisszenését. 

Nőnapra

A kisfiam már második éve óvodás. Tavaly a kislányoknak csokit vitt nőnapra. Idén úgy gondoltam, valami olyasmi kéne, ami maradandó, amire ha ránéznek a lányok, akkor a fiam jut eszükbe. Így kisebb agyalás után beugrott, hogy legyen hajcsat. 

Vettem egyszerű, egyszínű csatokat, majd varrtam mindegyikre egy-egy virágot. Készítettünk kis tasakokat celofánból és a csatok mellé tettünk pár szem cukorkát is. Végül mindegyikre került egy kis cédula is, hogy kitől és kinek. 

Néhány anyuka visszajelzett, hogy nagyon örült neki a kislányuk. 

Apróságok

Szépen csendben már január óta készülgetnek az új húsvéti dekorációink, csak a helyükön szerettem volna bemutatni őket. Arra viszont várni kell még, mert jövő szerdán jön a kőműves /remélem, hogy ide is ér/ és az emeletet kicsit átalakítjuk. Ami ugye az egész házban kosszal, rengeteg kosszal és rendetlenséggel, iszonyú nagy rendetlenséggel jár majd. Már hetek óta erre készülök, vagyis pakolok el mindent az emeletről. És szanálok. Elképesztő, mennyi cuccunk van! 

De jöjjön pár apróság, amik már hetek óta készen vannak. 

Na jó, ez pont ma készült. Nem volt több, mint 20 perc az egész munka. A bejárati ajtónk fölé akasztottam ki. Ott sem akartam még díszíteni, de már nem bírok magammal. 

Ezek tényleg több hetesek. A férjem szétszedett egy raklapot, feldarabolta, én lefestettem és festettem rá nyuszikat. kaptak egy-egy papír girlandot és farkincát. Az első a hálószobában lesz, a második Julcsinál, az utolsó pedig Daninál. 

Ilyen nyuszikat nagyon sokat varrtam az elmúlt hetekben, kérésre is. Ezek gyapjúfilcből készültek. Nappaliba, Danihoz, hálószobába és Julcsihoz. 

Jövök még sok-sok alkotással. Csak győzzétek kivárni. :)