2015. május 7.

Falun

Múlt hétvégén meglátogattuk a nagypapámat, aki már egyedül él egy közeli faluban. Nagymamám másfél éve hagyott itt  minket. Amíg ő élt, szebb és takarosabb volt itt minden, de a varázsa számomra még most is megvan. Rengeteget nyaraltunk itt az öcsémmel. 


A ház első bejárata.


A kiskonyha, ahogy mi hívjuk, vagyis nyári konyha. 


Kövirózsa rengeteg. 


A virágoskert régen gyönyörű volt. Amíg a mama élt, itt mindig csodaszép virágok voltak. Most már persze csak van. 


A régi istálló, ami már sok-sok éve műhelyként funkcionál. 


A műhely. 


Ebben az épületben éjszakáznak a tyúkok még most is, a középső részben pedig nyulak voltak régen. 


Garázs


Egy melléképület a sok közül. Talán a szénát tárolják itt. Volt kukorica góré is, de azt most bontották el.


A harcias kakas.


Kút. Újabban kút mániám van. Nagyon fűzöm a férjemet, hogy kellene nekünk is egy. Nem fúrt, csak dísz kút.


Egy másik melléképület. Elképesztő, hogy a régi falusi házaknál milyen sok melléképület van. 


Pince. Amikor kicsik voltunk és télen, hóban volt a disznóvágás, akkor az öcsémmel ennek a tetején szoktunk csúszkálni, amíg a felnőttek dolgoztak. 


Füstölő.

Jó volt kint lenni. És már nagyon-nagyon bánom, hogy anyai nagyszüleim portájáról nincsenek képeim. Jaj, volt ott vagy 15 almafa, szépen sorban...Kút rózsalugassal...

1 megjegyzés:

  1. Sok helység, mert annyi mindent kellett tárolni! És úgy "Kitalál-ták":-) hogy hová mit érdemes. Nekem a góré a kedvencem, mert olyan okos találmány, jól szellőző, esőtől védő, hatalmas...csak az egerek is szeretik. Nekünk is mama-portán van még...: egyébként sajnos az a tapasztalatom, hogy ezek a porták vesznek ki.

    VálaszTörlés