Már annyi helyen van olvasós kuckó a házban és a kertben, hogy lassan neki kéne állni intenzívebben olvasni is. :) Olvasok sokat, csak nem annyit, amennyit szeretnék.
Nos! A majdnem kész teraszunkon is elkészült az olvasós részleg.
Már készül mögé egy kis kerítés is, attól még kuckósabb lesz.
Íme! A padot imádom. A részletes történetét nem tudom, csak annyit, hogy a várdai kastélyból került a nagyszüleimhez 2db belőle. A másik még anyukáméknál van a nyaralóban. Valami olyasmi történt, hogy amikor felszámolták kb. 50 éve a kastélyt, akkor akik valaha ott dolgoztak, azok között elosztogattak értéktelen tárgyakat, vagy ilyesmi. A nagyszüleim várdaiak. Amúgy abban a kastélyban lakott Szász Endre festőművész a halála előtt.
A padot mi festettük fehérre, előtte apukám festette le mindig valami maradék festékekkel.
Ezt az újságtartót az apukám csinálta 33 évvel ezelőtt. Régen volt türelme, ideje és kedve ilyesmikkel pepecselni. Ezt is Várdáról hoztam el, már csak ott kallódott a porta végében. Nem festettem le, egyelőre ilyen marad.
Ilyen színűt fogok szaporítani, hogy jövőre több legyen a teraszon. Nagyon kellemes a színe.
A párna pedig múlt héten lett készen. Egyszerű, szeretem. Már csak idő kéne, hogy olvasgatni is tudjak itt.
Ó de jó lehet itt ücsörögni, olvasgatni! A muskátli színe tényleg nagyon kellemes, ritkán látok ilyen árnyalatban! :)
VálaszTörlésEgyelőre a melegre fogom, hogy miért csak egyszer ücsörögtem ott egy könyvvel a kezemben. :)
TörlésFelejtsd el... Talán majd 5-6 év múlva. Nagyon talán.
VálaszTörlés