Nyaralás

Megint nyaraltunk egy rövidet. Fene a jó dolgunkat... Most 3 éjszakát töltöttük Gannán, egy parasztházban. Gyönyörű az a falu, a ház is csodálatos, tele régi bútorokkal. Kényelmes, gyerekbarát, jól felszerelt. Na, azért ha valakinek kedve lenne odautazni, előtte írok neki pár negatívumot is. :)

Keveset fényképeztem, nem volt túl jó idő, Julcsi meg végig lázas beteg volt. 

Körte porta

Az egyik bejárat

Fatároló

A nappali egy része

Régiség

A benti étkező

A gyerekek alvásidejében pedig egy kis pihenés

Angolokkal németeket

Van nekem egy régi barátném, 14 éves korunk óta vagyunk barátnők. Sajnos nagyon jó esetben évente egyszer találkozunk, mert őket elsodorta a szél Németországba. 

Őt és családját vártuk múlt héten egy kis vendégeskedésre. 

Volt angol porcelán, hűtött tea meg bolti süti a kánikula mellé. 

Természetesen a teraszon, mert onnan be nem jövünk, mióta használható. :)

Jó volt találkozni!

Szeder

Idén is rengeteg feketeszeder van nálunk. Amikor a legtöbb termés volt rajta, csak azért nem főztem belőle lekvárt, mert akkor volt az a borzasztó hőség és nem akartam fél fokot sem tovább melegíteni a házon. 

Dani konkrétan áll egy bokor mögött és onnan legel. :)

Én meg sütiket, édességeket gyártok belőle. Pl. ilyen pohárkrémeket. 

Ez valami isteni finom! Amúgy is szeretem az egyszerű pohárkrémeket télen is, nyáron is. 

Kék-sárga

Emlékszem, kb. 15 évvel ezelőtt nagy divat volt a kék-sárga kombináció, akkoriban sokan vettek ilyen terítőket, bútorokat, díszpárnákat, konyhai eszközöket. Na, nekem már akkor sem tetszett! :)

De itt van a nyakamon ez a rengeteg kék üveg étkészlet, pohárkészlet, teás készlet, tálalak, így most előszedtem őket. A kertben meg jelenleg csak sárga virág van a muskátlikon kívül. 

A szokásos családi összejövetel volt nálunk, amikor a család Dánieljeit, Szabolcsait és Magdolnáit ünnepeljük egyszerre, na meg az apósom születésnapját is. 

A teraszunk 80%-ban készen van. Még van egy kis festeni való, meg a korlát is pár hét, mire elkészül, de haladunk. Hazaértünk a nyaralásból, addigra lett kész ez a 80%, rögtön berendeztük, nem bírtunk magunkkal. :)

Már most imádjuk, hát ha még teljesen készen lesz! Neki kéne már állnom megvarrni a párnákat...

Modesztánál

Fénykép nélküli bejegyzés következik, ugyanis vittem fényképezőt, de az ugyanúgy a táska alján heverve jött velünk haza is.
Kezdem az elejéről: kb. 2 éve követem Modeszta blogját, itt van oldalt ----->, és óriási nagy rajongója vagyok. Valószínű, hogy azért kattantam úgy rá, mert teljesen az az ízlésvilág látható nála, amilyen az enyém is. Az ő otthona az az otthon, ahová minden zokszó nélkül beköltöznék. Tisztelem, becsülöm és irigylem őt az otthonteremtés terén. Már egyszer írtam neki, hogy a blogja annyira motivál, hogy amint befejeztem nála a nézelődést, rögtön kényszert érzek, hogy nekiálljak pakolni. :) Nem zengek további ódákat, rengeteg blogot követek, ő az első három kedvencben mindenképpen benne van.
Egy ideje ő is követi facebookon az én munkásságomat. Én is kommentelek hozzá, ő is néha hozzám. Aztán 2 hete bejelölt engem ismerősnek és írt is egy levelet, hogy kéri az e-mail címem. Pár nap múlva pedig jött egy levél tőle, amelyben meghívott a kis házi levendula ünnepükre, amit nyaranta megrendeznek. Rajtam kívül meghívta több kreatív ismerősét is,akik között elképesztő alkotók, otthonteremtők vannak. Csak pillogtam és mondtam a férjemnek, hogy itt valami tévedés van, mit keresek én közöttük, Kismiska vagyok én hozzájuk képest.
A találkozásig nagyon izgultam. Attól nem féltem, hogy barátságosak lesznek-e, hisz' ha nem lennének azok, nem hívnának idegeneket az otthonukba. Inkább attól féltem, hogy én, mint Kismiska, vajon szimpatikus leszek-e nekik. Nehogy megbánják, hogy meghívtak. 
Természetesen elfogadtuk a meghívást és nagy-nagy izgalommal vártuk a szombatot, amikor a gyerekekkel együtt elindultunk a kuka melegben, hogy meglátogassuk Modesztát és a családját.
Nála pedig egy csepp csalódás sem ért, minden pont olyan volt, amilyen a képeken a blogban. Elképesztő!!! :) A házigazda pedig egy rendkívül barátságos, kedves, normális nő, nagyon örülök, hogy megismerhettem. És rajta kívül még jó pár alkotót, akiket soha nem gondoltam volna, hogy személyesen is fogok találkozni. Hú, de nagyon jóóóó volt!
Képek gondolom lesznek majd nála.

Nyári vacsora

Ha néha eljutunk étterembe vacsorázni, akkor én biztos, hogy mindig olyan ételt keresek az étlapon, ami jó  sok sült- vagy grillezett zöldséget tartalmaz. Imádom! Tegnap este itthon is készítettem. Az eredeti recept alapján spárgát és paprikát is kellett volna tenni bele, de én most azokat kihagytam. 

Sárgarépa, krumpli, cukkini, padlizsán, hagyma, paradicsom, fokhagyma.

Sülve már nem olyan szép, de nagyon finom. 

Napon szárított paradicsom

Már három éve készítek minden nyáron egy kisebb adag aszalt paradicsomot. Azért kisebb adagot, mert mindig elfelejtem, hogy a sok paradicsomból nagyon kevés lesz száradás után. 

Tavaly nem jól sikerült, mert minden este esett az eső, de idén kihasználtam a forróságot. Sajnos még nem saját paradicsomból, mert mire azok beérnek, addigra már nem lesz összefüggően ennyi kánikulás nap. 

A keretet a férjem készítette nekem tavaly. 

10 darab átlagos méretű paradicsomot daraboltam fel.

Lett belőle két maréknyi aszalt paradicsom, aminek valami elképesztően jó íze van!

Csak el ne felejtsem, hogy jövőre többet szárítsak. 

Nyaralásokra

Nyaranta elég sokat jövünk-megyünk. Hú, hogy mit kell cuccolni két gyerekkel! Többek között visszük Daninak a rajzolós dolgait is, mert az mindig jól jön, főleg este, mikor már kicsit le kéne nyugodni vagy esetleg egy esős, unalmasabb napon. 

Az utazgatásokra készült neki ez a kis tartóka, amibe belefér sok-sok ceruza és filctoll meg egy kis füzetke is. 

Több évvel ezelőtt nagy hévvel kísérleteztem az anyag festéssel. Ezt a barna kongrét is akkor csináltam, sima tasakos textil festékkel, hogy majd valamire jó lesz. 

Dani olyan aranyos volt, amikor megkapta! Őszintének tűnt az öröme. 

Nekem

Az utóbbi időben alig ültem a varrógéphez, viszont kicsit hímezgettem. Egy kisebb nyaraláson már túl vagyunk, arra varrtam magamnak ezt a neszesszert és a táskát. 

Mint Adrienn

Ezeket az anyagokat szerintem két éve pakolgatom, célirányosan, táskának vettem őket. Mivel már vannak helyzetek, mikor nem pelenkázó táskával járkálok, így szükségem is volt egy sima táskára, amibe azért belefér pár gyerekezős kellék is.