2015. június 24.

Meggy betakarítva

Nem szeretem a meggyet. Sütiben megeszem, ha nagyon nincs más. Az íze mellett azért sem szeretem, mert alapban utálok úgy gyümölcsöt enni, hogy nézegetni kell, lakik-e benne valaki. És ha egy lakóval találkozom, akkor már el is megy a kedvem az egésztől. A férjem azt mondta, egyem nyugodtan, a kukacon belül is meggy van. :)
Már csak három meggyfánk van. Hétfőn leszedtük. A legtöbb termést elvitte anyukám, a nagymamám és a nagynéném, mert nekünk ugyan nem kell ennyi meggy, még van két évvel ezelőtti pincés is itthon. 

Főztem pár üveg csokis-banános lekvárt, meg lett pár üveg pincés meggy is, a leve meg szörp. Ennyi volt részemről a meggyezés idén. Várom már a szedret, azt szeretem és lesz belőle jó sok. 
A terítőt kb. 6 évvel ezelőtt, még panel-lakó koromban hímeztem, amikor még a fene gondolta, hogy egyszer kertünk lesz, meggyfákkal. 

2015. június 23.

Hétvége

A hétvégén végre eljutottunk a balatoni nyaralónkba. Legfőképpen a szombat miatt mentünk, mert akkor kirándultunk Tihanyban egyet, a Levendula-fesztivál alkalmából. A férjemmel mi már voltunk, itt volt az ideje, hogy a gyerekeknek is megmutassuk. Idén rengeteg kézműves kipakolt, kb. mindegyiknél tudtam volna valamit vásárolni. 
Nagyon jó kis kirándulás volt és a gyerekek is egész jól bírták.
Képet nem csatolok, tele van vele az internet, főleg a facebook, mert mindenki ott volt, aki szereti ezt a hangulatot. 
Ebben a 2,5 napban nem sok időm volt pihenni, mert ugye mászós babával nyaralni szörnyűség, főleg, ha az időjárás sem segít rajtunk, vagyis még a fűre-földre sem tudom letenni sehol. Az meg neki nem buli, hogy ölben van egész nap vagy a babakocsiban nyomorog... De ez a téma a babás blogba való. 
Viszont adódott egyhuzamban egy órám, amikor kicsit hímezhettem. 


Volt itthon egy kinyomtatott őszi mintám. Ehhez az őszies időjáráshoz még passzolt is. 


2015. június 16.

Szülinapra

A sógornőm már karácsonykor jelezte, hogy a júniusi születésnapjára szeretne egy adventi naptárat, hasonlót, mint a mienk. Megkapta. :)


Nagyon kapkodva varrtam, mert a sok megrendelés miatt alig van időm saját részre varrni. Ez is kicsit félkész, mert a zsákokon nincsenek számok, de karácsonyig van még idő arra is. 
Sógornőm örült, így én is örültem. 


És még csináltam neki a szülinapi vacsorára egy ilyen kis desszertet, ami szerintem a világ legfinomabb epres édessége. 


2015. június 14.

Kánikula

Pénteken felállítottuk a medencét, hogy a hétvégén tudjanak a gyerekek pancsolni, úgyis Kaposváron nyaralnak a szegedi unokatesók is. 


Volt limonádé


Sütöttem egy "kis" adag gofrit.


Úgy döntöttünk, nem várjuk meg a terasz teljes elkészültét, mert akkor ősszel ebédezünk kint először. Így szépen kipakoltunk és ettünk egy jó kis ebédet.


Estétől pedig érkezik a lehűlés, eső, vihar, így most kimegyek és ténykedek kicsit, amíg alszanak a gyerekek.

2015. június 12.

Eper

Nem vagyok az a nagyüzemben lekvárt főzős fajta. Leginkább azért, mert nem látom értelmét annak, hogy a kamrában álljon gyümölcsönként 20 üveg lekvár. Minden kedvenc gyümölcsünkből főzök 3-4 üveggel és az nekünk bőven, de bőven elég. 
Így járt az eper is. 


Már elég kevés eper van a kertben, ami ezután érik abból sütit tervezek készíteni. 

2015. június 10.

Fészer

Tavaly ilyenkor még azon tanakodtunk, hogy nagyon kéne nekünk egy kis fészer, egy kis wc méretű, ahová be tudjuk tenni a kerti szerszámokat, ami kéznél lenne mindig. Nézegettük a készen kapható kisházakat, az egészen kicsikéket is, de mindegyik nagyon drágának tűnt. Hívtuk az asztalost, mondjon egy árajánlatot. Eredetileg nem ide és nem ekkorát, meg nem ilyet terveztünk, de végül az asztalosra hallgatva lett ide, ilyen és ekkora. 


Még van vele és körülötte dolgunk, mert késő ősszel lett készen. Előtte füvesíteni kell, mert így örökké felverődik esőzéskor a sár. A virágokat is rendezgetni kell körülötte. A kis "ablakot" a férjem csinálta oda a párkánnyal. 


Természetesen az eredeti állapotról nincs képem, mert olyan hirtelen gyorsan álltuk neki szétkapni a terepet.
A kezdetekkor szükség volt egy kis tereprendezésre, mert a helyén állt egy irdatlanul nagy füge bokor, amit nem szerettünk, túl otromba és erőszakos növény volt és még a fügét sem szeretjük. Így az kimet. A férjem 1 napig ásta ki a gyökerét, szegény szenvedett vele nagyon. És a sziklakertből is le kellett kicsit faragni. Szerencsére ott pont nem voltak olyan növények, amit nagyon sajnáltunk volna. 


Volt éjszakai betonozás is, mert későn tudott apukám meg a férjem nekiállni munka után, másnapra meg esőt mondtak, így muszáj volt még este fél 11-kor is betonozni az alapot. 




Amikor az alap készen lett, hozta az asztalos a faanyagot, amit szálanként alapoztunk és lazúroztunk itthon /ő is lefestette volna, de azért nem fizettünk már, mi is szeretünk festeni.../.


A dekoráció az én művem. 


2015. június 7.

Szülinap a szabadban

Másodszor is megünnepeltük Julcsi első szülinapját, most baráti társaságban. Szerencsére az idő tökéletes volt, kint tudtunk lenni. 


Finomságok a szilvafák között


Mandarinos láda tuningolva, hűtött epres teával


Almás-fahéjas muffin


Szívesen csináltam sok-sok szendvicskét


Még party előtt


Volt rajzolós- , pancsolós- , trambulinos- , pihenős részleg a kertünkben.


Kissé elfáradt a kisfiam


Kicsi Julcsi is már kókadozva rágcsálja a szívószálat


A buli vége. /A képet nem én csináltam, mert én nem tudok fotózni./ Nagyon jól sikerül délután volt. Sajnálom, hogy páran nem tudtak eljönni. Nálunk mindenki könnyen elaludt este. :)

2015. június 2.

Évzáró


A kisfiam első évzárójára ilyen kis meglepetésekkel készültem az óvó néniknek és a dajkának.